Árnyékhordozók

Szinopszis

Szülei elvesztése után egy lány választ követel a teremtés hatalmaitól. Egy arc nélküli Árnyék a földi érzékelésen túlra, egy kozmikus gyülekezet elé vezeti. A gyász, a szabadság és a felelősség kérdései kapcsolják össze az ember hangját az istenek és teremtők vitájával. A kézirat énekekben és színpadi látomásokban bontakozik ki.

Lehetséges színpadi forma

Mitologikus dráma; felolvasószínház, illetve fényre, hangra és többhangú jelenlétre épülő előadás lehet a fejlesztés iránya. Nem állítunk megtörtént bemutatót vagy végleges szereposztást.

Eredeti jelenetrészlet

A temetőben. Egy lány a szülei sírjára borulva zokog, nem tudván, hogy az üresnek hitt sírkertben valaki figyeli az ő fájdalmas kesergését.

Üresség a lét… hiábavalóság.
Az élet csak illúzió, mi mit sem ér.
Érzem, a láthatatlan világ szólít,
szólít engem hangtalanul,
de most nem érdekel,
mert lelkemen a fájdalom az úr.

Forrás: Árnyékhordozók nyomtat 12 normál, Első ének, 1. oldal.

Szakmai megkeresés

Színházak, rendezők és producerek számára a munkapéldányok külön egyeztetés keretében bemutathatók. Az előadási, fordítási és adaptációs lehetőségeket projektenként egyeztetjük.